Történet

  1. A természettudományok a kolozsvári Alma Mater Napocensis alapkomponensét képezték megalakulásától napjainkig. A természettudományi szakterületek a legjelentősebb fejlődésen a két világháború közötti időszakban mentek keresztül,  nemzetközi hírnevet szerezve az egyetemnek.  Új felsőoktatási irányvonalat képviselve, olyan kutatók, oktatók tevékenykedtek a karon, akik méltán tekinthetők a tudóstársadalom kiemelkedő  személyiségeinek. Büszkeséggel említhetjük a biológusok közül Alexandru  Borza, Emil  Racoviţă, Emil Pop, Ion Grinţescu, Ion Scriban, Eugen A. Pora,  Péterfi István , Vasile Gh. Radu, Kiss István, a geológusok közül Koch Sándor,  Szádeczky-Kardoss Gyula, Ion Popescu-Voiteşti, Gheorghe Munteanu-Murgoci, Victor Stanciu, Valeriu Lucca, Ioan Al. Maxim, Eugen Stoicovici, Mészáros Miklós és Lucreţia Ghergari néhai professzorokat, akik oktatói-kutatói munkásságukkal jelentős mértékben járultak hozzá az egyetem hírnevének növeléséhez és köteleznek bennünket, mai oktatókat is.
  2. Karunk sajátos tanulmányi területei már 1872-től a Matematika és Természettudományi Fakultás részét képezték, később a tanszékek a Biológia, Földrajz és Földtan Kar, majd 1994-től a Biológia-Geológia Kar keretén belül működtek.
  3. Az 1989-es események utáni időszak felsőoktatási tanügyi reformokat hozott, amelyek szemléletváltást, a szakok átszervezését, a tanrendek módosítását, valamint az emberi erőforrások bővítését feltételezték. Mindezek a módosítások, amelyek az intézetünkkel együttműködő európai egyetemek modelljét követték, az aktív, illetve konzulens oktatók és kutatók közreműködésének és a fakultás vezetőségi erőfeszítéseinek tulajdoníthatók. A reformok eredményessége hosszú távon mutatkozik majd meg és elsősorban a hallgatók fogják értékelni, vélemenyezni, illetve értékesíteni.
  4. A kutatás-oktatás anyagi hátterének fejlesztése kevésbé látványos, de sikerült számítástechnikai eszközökkel felszerelni a kar összes intézetét, didaktikai célokra használható új helyiségeket létesíteni és a könyvtárak kínálatát bővíteni (közvetlen beruházások, adományok, valamint pályázatok révén).
  5. A kar négy intézete jelentős járulékos infrastruktúrával rendelkezik, lehetőséget nyújtva az Állattani Múzeum és a Vivárium, a Botanikus Kert és Herbárium, az Ásványtani Múzeum, valamint a Őslénytani és Rétegtani Múzeum látogatására, amelyek egyben az egyetem értékes örökségét is képezik. A diákok nyári terepgyakorlatának lebonyolítására rendelkezésünkre áll egy-egy központ Bélesen, illetve Árokalján, utóbbi továbbképzők és diákrendezvények rendszeres helyszínéül is szolgál.
  6. A karon zajló tudományos kutatási tevékenység gyökeres változásokon ment keresztül és olyan pályázatok segítségével valósul meg, amelyek szorosan illeszkednek a szociális-gazdasági gyakorlati szükségletekhez. A három akkreditált kutatóközpont- Kísérleti Biológia, Növénygenetikai Központ, Integrált Földtani Tudományok Kutatóközpont – elismert munkássággal rendelkező oktatókat és kutatókat foglalkoztat. Karunk aktívan részt vett a több kutató munkaközösséget és laboratóriumot magába foglaló Interdiszciplináris Bio-Nano Kutatóintézet létrehozásában.
  7. A Biológia és Geológia Kar megfelelő anyagi háttérrel és tudományos kompetenciával rendelkezik ahhoz, hogy hazai és nemzetközi szinten kiemelkedő akadémiai légkört biztosítson.
  8. Változatos kutatási  szakterületeket és a szakirányokat tükröz a nagyszámú laboratóriumok sokfélesége: genetika laboratórium, biokémia és molekuláris biológia laboratórium,  mikrobiológia laboratóriumok, növény- és állatélettan laboratóriumok, ökológia, etológia és biodiverzitás laboratóriumok (növénytan, állattan és vízi ökológia), valamint a földtani laboratóriumok (ásványtan, őslénytan, mikropaleontológia, ősemlős-kutatás, geokémia, geokronológia stb.).