Történet

A természettudományok a kolozsvári Alma Mater Napocensis alapkomponensét képezték megalakulásától napjainkig. A természettudományi szakterületek  az alapítástól kezdve törelten fejlődésen mentek keresztül, nemzetközi hírnevet szerezve az egyetemnek. Új felsőoktatási irányvonalat képviselve, olyan kutatók, oktatók tevékenykedtek a karon, akik méltán tekinthetők a tudóstársadalom kiemelkedő személyiségeinek. Büszkeséggel említhetjük a biológusok közül Apáthy István, Alexandru Borza, Richter Aladár, Emil Racoviţă, Emil Pop, Ion Grinţescu, Ion Scriban, Eugen A. Pora, Péterfi István, Gyurkó István, Vasile Gh. Radu, Kiss István, Kis Béla, a geológusok közül Koch Sándor, Szádeczky-Kardoss Gyula, Ion Popescu-Voiteşti, Gheorghe Munteanu-Murgoci, Victor Stanciu, Valeriu Lucca, Ioan Al. Maxim, Eugen Stoicovici, Mészáros Miklós és Lucreţia Ghergari néhai professzorokat, akik oktatói-kutatói munkásságukkal jelentős mértékben járultak hozzá az egyetem hírnevének növeléséhez és köteleznek bennünket, mai oktatókat is.

Karunk sajátos tanulmányi területei már 1872-től a Matematika és Természettudományi Kar részét képezték, később a tanszékek a Biológia, Földrajz és Földtan Kar, majd 1994-től a Biológia és Geológia Kar keretén belül működtek.

Az 1989-es események utáni időszak felsőoktatási tanügyi reformokat hozott, amelyek szemléletváltást, a szakok átszervezését, a tanrendek módosítását, valamint az emberi erőforrások bővítését feltételezték. Mindezek a módosítások, amelyek az intézetünkkel együttműködő európai egyetemek modelljét követték, az aktív, illetve konzulens oktatók és kutatók közreműködésének és a fakultás vezetőségi erőfeszítéseinek tulajdoníthatók. A reformok eredményessége hosszú távon mutatkozik majd meg és elsősorban a hallgatók fogják értékelni, véleményezni, illetve értékesíteni.

A kutatás-oktatás anyagi hátterének fejlesztése kevésbé látványos, de sikerült számítástechnikai eszközökkel felszerelni a kar összes intézetét, didaktikai célokra használható új helyiségeket létesíteni és a könyvtárak kínálatát bővíteni (közvetlen beruházások, adományok, valamint pályázatok révén).

A kar négy intézete jelentős járulékos infrastruktúrával rendelkezik, lehetőséget nyújtva az Állattani Múzeum és a Vivárium, a Botanikus Kert és Herbárium, az Ásványtani Múzeum, valamint az Őslénytani és Rétegtani Múzeum látogatására, amelyek egyben az egyetem értékes örökségét is képezik. A diákok nyári terepgyakorlatának lebonyolítására rendelkezésünkre áll egy-egy központ Bélesen, illetve Árokalján, utóbbi továbbképzők és diákrendezvények rendszeres helyszínéül is szolgál.

A karon zajló tudományos kutatási tevékenység gyökeres változásokon ment keresztül és olyan pályázatok segítségével valósul meg, amelyek szorosan illeszkednek a szociális-gazdasági gyakorlati szükségletekhez. A négy akkreditált kutatóközpont – Kísérleti Biológia, Növénygenetikai Központ, Rendszerbiológiai, Biodiverzitás és Biológiai erőforrások Központ (3B), Integrált Földtani Tudományok Kutatóközpont – elismert munkássággal rendelkező oktatókat és kutatókat foglalkoztat. Karunk aktívan részt vett a több kutató-munkaközösséget és laboratóriumot magába foglaló Interdiszciplináris Bio-Nano Kutatóintézet létrehozásában és működtetésében.

A Biológia és Geológia Kar megfelelő anyagi háttérrel és tudományos kompetenciával rendelkezik ahhoz, hogy hazai és nemzetközi szinten kiemelkedő akadémiai légkört biztosítson.

Változatos kutatási szakterületeket és a szakirányokat tükröz a nagyszámú laboratóriumok sokfélesége: sejttan, genetika, biokémia és molekuláris biológia, mikrobiológia, növényanatómia és morfológia, növény- és állatélettan, ökológia, gerinctelen és gerinces állattan, növényrendszertan, valamint a geológiai laboratóriumok (ásványtan, őslénytan, mikropaleontológia, ősemlős-kutatás, geokémia, geokronológia stb.).